(új) INGYEN cégmódosítás + székhelyszolgáltatás

A mai cikkben bemutatásra kerül, hogy miért is fontos a cégmódosítás során a könyvelő vagy esetleg a cégalapítás elején, hogy jó könyvelőt válasszunk.

Sok minden olyan cégmódosítás lehet, amelynél a legésszerűbb a könyvelő tanácsát kikérni, mert jobban belelát a dolgokba.

A könyvelő segít a könyvelésen kívül, a székhely kiválasztásában is, hogy hova érdemes és milyen tapasztalatai vannak, és, hogy mit ajánl a cégünknek személyre szabottan.

Nagy segítség egy könyvelő akkor is, amikor a társaság tevékenysége kerül cégmódosítás alá, mivel azt neki kell bejelenteni, tud segíteni a választásban és még sok más ezzel kapcsolatos dologban. Segít az adózás módjának a kiválasztásában is, ami valljuk be, hogy roppant nagy segítség.

Ha esetleg cégmódosítás történik az ügyvezető személyét illetően, akkor szintén a könyvelőhöz kell fordulni, aki a segít a szükséges bejelentő nyomtatványt kitölteni, amit be kell adni a NAV-hoz.

A törzstőkét illetően is hatalmas segítség tud lenni a könyvelő jelenléte, mert már az elején tud tanácsot adni azzal kapcsolatban, hogy mit hogyan, merre, és mikor érdemes befizetni.

Nem csak a cégalapítás során nagy segítség, hanem a cégmódosításon keresztül, egészen a cég létezésén át roppant hasznos, ha van a segítségünkre egy olyan könyvelő, amely a cégünk érdekeit szem előtt tartja, és bármikor szívesen segít.
 

Gondolom, hogy sokakat igazgat, hogy mit is jelent az üzletrész átruházás és, hogy mi is pontosan az üzletrész.

Tudni kell, hogy az üzletrészek egésze adja meg nekünk a törzsbetétet, ami a törzstőkét.

A törzsbetét a létesítő okiratban feljegyzésre kerül. A törzsbetétet alkotó része az üzletrész, amelyek a társaság tagjait illetik. Ez alapján kerül meghatározásra az is, hogy ki mekkora hányaddal rendelkezik a társaságban. Ez alapján tudjuk azt, hogy ki milyen szavazati aránnyal rendelkezik, valamint, hogy a jogok és kötelezettségek hogyan osztódnak el.

Az üzletrész átruházás mindenképpen csak a cégmódosítás révén tud kiteljesedni, főleg, hogy a létesítő okirat része, és nagyban befolyásolja a gazdasági társaság belső felépítését.
Tehát még egyszer röviden, az üzletrész az egyenlő a törzsbetéttel. A törzsbetétek összege viszont egyenlő a törzstőkével vagy jegyzett tőkével.

A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy vagy a cégalapítás során, vagy a cégmódosítás során a törzsbetét meghatározásra kerül. A törzsbetétet egy egyértelmű összegnek kell elképzelni, amely nyilván forintban értendő. A tagok különböző befizetéseit kell egymáshoz viszonyítani, és ebből kapjuk meg az üzletrészt, amely a 100%-hoz viszonyítva van megadva százalékban.

Ennyit mára a cégmódosítás üzletrész témáról.

Amikor a cégmódosítás eljárása zajlik, akkor azt egy változásbejegyzési kérelem formájában adják be az ügyvédek, a gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes bírósághoz.

A kérelem egy elektronikus rendszeren keresztül kerül be, amelynek kötött formátuma van, és tartalmaz bizonyos okiratokat, amelyeknek a beadása kötelező. Ilyen kötelező okirat például a meghatalmazás is.

Mit is kell tudni a meghatalmazásról?

A meghatalmazást, egy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Méghozzá magánokiratba.

Azt kell tudni a magánokiratról, hogy azt mindaddig hitelesnek, és a benne szereplő adatokat igaznak kell tekinteni, ameddig az ellenkezője be nem bizonyosodik.
Két fél van, a meghatalmazó és a meghatalmazott.

A meghatalmazó az, aki valamit rábíz egy másik személyre. Akire rábíznak valamit, az a meghatalmazott.

A meghatalmazást úgy kell tekinteni, hogy a meghatalmazó és a meghatalmazott egyöntetűen tesz nyilatkozatot arra nézve, hogy ami az okiratban szerepel információ, az a valóságnak megfelel.

Ezen felül, kötelező erővel elismerik mindazokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az okiratban szerepelnek, és az okirat létrejöttével keletkeznek.

A cégmódosítás során beadásra kerülő meghatalmazásnak vagy bármely egyéb meghatalmazásnak vannak tartalmi elemei. A tartalmi elemeknek nem kell mindegyiknek egytől egyig teljesülnie ahhoz, hogy az okirat megfeleljen az előírtaknak.

Az előző bejegyzést ott hagytam abba, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényre lehet hivatkozni, de a benne szereplő dolgokra pontosan és részletesen már nem.

A kötelező cégmódosítás egyenlőre csak a Bt és a Kkt esetében esedékes ebben az évben. A többi jogi személy, majd egy év múlva ilyenkor kerül sorra.

Amire figyelni kell, hogy eltér-e vagy sem, azok a következők:

- Helytállási kötelezettség harmadik személlyel szemben. Nem lehet a Ptk-tól eltérő a megállapodás.

- Ptk. rendelkezésével ellentétes az, hogy olyan legyen ügyvezető, aki nem tagja a társaságnak.

- Az a személy, aki örökösként válik taggá, nem kötelezhető a vagyoni hozzájárulásra.

- A létesítő okiratban szereplő rendelkezés, amely megfosztja a társaság tagját a szavazati jogától, SEMMIS.

- Abban az esetben, hogyha a társasági jogviszony megszűnik, akkor elszámolási kötelezettség van. Az ezzel ellentétes bármilyen rendelkezés (kizárás, korlátozás vagy hátrányosabb helyzetet teremt, mint, amit a Ptk. megenged), szintén SEMMIS.

Mindezek megmutatják, hogy milyen jellegű részekre, rendelkezésekre kell odafigyelnünk, amikor megtesszük az összehasonlítást a hatályos Ptk., és a jelenlegi létesítő okirat között.

Ügyeljünk arra, hogy a megvizsgálásnak meg kell történnie március 15-ig, a cégmódosítás beadásának, pedig április 15-ig.

Több, mint 100 ezer cég, létesítő okiratának kötelező cégmódosítása fog sorra kerülni az elkövetkezendő időkben, tehát egyszerűbb és biztonságosabb, minél hamarabb átnézni és benyújtani a Bt alapítás és Kkt alapítás során meghozott létesítő okirati rendelkezések cégmódosítását.

Bátran vegyék igénybe az ügyvédi munkát, ezen nem érdemes spórolni, hiszen így nyilván gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb is lesz. Ha cégalapítás folyik, akkor természetesen csak a hatályos jogszabályok alapján hozzák meg az okirati rendelkezéseket.

A mai cikk egy igazán érdekes és rendkívül aktuális témával foglalkozik. Sokszor írtam már, hogy a törzstőke, jegyzett tőke megemelésének van egy bizonyos határideje, méghozzá 2016. március 15-e.

Itt jön be az érdekesség. Ugyanis, ezt a dátumot semmilyen formában nem fogjuk megtalálni a Polgári Törvénykönyv sorai között.  A Ptk-nak van egy érdekes része, a harmadik könyv 4. § (2) bekezdés, amely szerint, az SZMSZ szabályozása során, a törvény felhatalmazása alapján, a jogi személyekre vonatkozó szabályozástól el lehet térni akkor, amikor létrehozzuk a létesítő okiratot. Ez a létesítés szabadságának az elve.

A cégmódosítás során ez akkor merül fel, ahogy már fentebb említettem, amikor tőkeemelés történik.

Miért is fontos ez?

Azért, mert, ha ez nincsen szabályozva, akkor ez azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor egy olyan cégmódosítás kérelmet adnak be, amelynél szeretnék kérni azt, hogy pl. 5 év legyen a tőkeemelés határideje, nem fogunk erre egy konkrét és egységes választ kapni. Még.

Mindig vannak joghézagok, amelyekre a jogalkotó a törvény megalkotása során nem gondolt vagy, szándékosan hagyta nyitva a gyakorlat számára. Az ilyen joghézagok esetében jön a képbe a bírói gyakorlat, a bíró szabad, és teljesen szubjektív mérlegelése.

Vagyis a tőkeemelés perpillanat még azon a szinten van, amikor a konkrét határidő maximalizálása teljes mértékben az egyes bírók szubjektív szemléletén alapul.

Ennek a cikknek az alapjául kettő olyan eset szolgált, amelynél a kérelem ugyanarra a jogcímre irányult vagyis, hogy a jegyzett tőke megemelésének a határidejét tolják ki 5 évre. Az egyik esetben a bíró a kérelemnek helyt adott, a másik esetben viszont, egy másik kérelemre egy másik bíró, nemet mondott.

Tehát két ugyanazon eset párhuzamba állítása esetén két ellentétes döntést találunk.

Elmondhatjuk tehát, hogy mind addig, ameddig nincsen egy egységes bírósági álláspont erre a gyakorlatra, addig a „szerencsén” és a bíró szabad belátásán múlhat a kérelem elfogadása.