A mai cikk egy igazán érdekes és rendkívül aktuális témával foglalkozik. Sokszor írtam már, hogy a törzstőke, jegyzett tőke megemelésének van egy bizonyos határideje, méghozzá 2016. március 15-e.
Itt jön be az érdekesség. Ugyanis, ezt a dátumot semmilyen formában nem fogjuk megtalálni a Polgári Törvénykönyv sorai között. A Ptk-nak van egy érdekes része, a harmadik könyv 4. § (2) bekezdés, amely szerint, az SZMSZ szabályozása során, a törvény felhatalmazása alapján, a jogi személyekre vonatkozó szabályozástól el lehet térni akkor, amikor létrehozzuk a létesítő okiratot. Ez a létesítés szabadságának az elve.
A cégmódosítás során ez akkor merül fel, ahogy már fentebb említettem, amikor tőkeemelés történik.
Miért is fontos ez?
Azért, mert, ha ez nincsen szabályozva, akkor ez azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor egy olyan cégmódosítás kérelmet adnak be, amelynél szeretnék kérni azt, hogy pl. 5 év legyen a tőkeemelés határideje, nem fogunk erre egy konkrét és egységes választ kapni. Még.
Mindig vannak joghézagok, amelyekre a jogalkotó a törvény megalkotása során nem gondolt vagy, szándékosan hagyta nyitva a gyakorlat számára. Az ilyen joghézagok esetében jön a képbe a bírói gyakorlat, a bíró szabad, és teljesen szubjektív mérlegelése.
Vagyis a tőkeemelés perpillanat még azon a szinten van, amikor a konkrét határidő maximalizálása teljes mértékben az egyes bírók szubjektív szemléletén alapul.
Ennek a cikknek az alapjául kettő olyan eset szolgált, amelynél a kérelem ugyanarra a jogcímre irányult vagyis, hogy a jegyzett tőke megemelésének a határidejét tolják ki 5 évre. Az egyik esetben a bíró a kérelemnek helyt adott, a másik esetben viszont, egy másik kérelemre egy másik bíró, nemet mondott.
Tehát két ugyanazon eset párhuzamba állítása esetén két ellentétes döntést találunk.
Elmondhatjuk tehát, hogy mind addig, ameddig nincsen egy egységes bírósági álláspont erre a gyakorlatra, addig a „szerencsén” és a bíró szabad belátásán múlhat a kérelem elfogadása.
Utolsó kommentek