(új) INGYEN cégmódosítás + székhelyszolgáltatás

Ebben a cikkemben szeretnék bővebben írni a cégmódosítás témakörén belül a cégnyilvántartásról.Számos kérdés felmerülhet Önben, ebben a témakörben. Remélem hasznos információkkal tudok szolgálni.A cégmódosítás esetén így, ennek a frissítésének kiemelkedő szerepe van.

A 2006. évi V. törvény tartalmazza a szabályokat a cégnyilvántartásról. A cégnyilvántartás két részre osztható: az egyik lenne a cégjegyzék, amelyben a cégbíróság nyilvántartja a cégre vonatkozó adatokat. A másik rész pedig abból tevődik össze, hogy a törvény arra is kötelezi a céget, hogy további okiratokat illetve a cégjegyzékben szereplő adatokat igazoló iratokat nyújtson be a cégnyilvántartásba.

Nyilvántartásbavételről

Amint a cégalapítás lépésein végigértek csak annyit kell tenniük, ha sikeresen megalapították a cégüket, hogy a cégbejegyzési kérelmüket nyújtsák be az illetékességgel rendelkező cégbírósághoz.

A kérelem megérkezése után a cégbíróság meghozza a döntését méghozzá 15 napon belül ( ezt a cégbírósághoz beérkező kérelemtől kell számítani). A bíróság vagy elfogadja a kérelmet vagy el is utasíthatja rosszabb esetben. Ám ha pozitív döntést hoz számunkra, azaz elfogadja a kérelmünket és megtörténik a bejegyzés onnantól kezdve máris szerepelni fogunk a cégnyilvántartásban.

Cégjegyzék tartalmazza természetesen a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát illetve a cégünk főtevékenységét,a képviseletre jogosultak neve és lakcíme, a cég jegyzett tőkéje,a cég adószáma és statisztikai számjele, a cég pénzforgalmi számláját és a cégbejegyzési végzés létrejöttének időpontját.

Következő cikkemben is a cégmódosítás témakörében fogok valami hasznossal előállni.

Cégmódosítás. Mikor szükséges cégmódosítást végrehajtanunk ? Kötelező-e a cégmódosítás ?  

Egyrészt kötelező a cégmódosítás, ha a tagok változnak, vagy ha esetleg a cégünk székhelye megváltozik és ez nem csak a székhelyre, hanem a telephelyre és fióktelepre is vonatkozik.

Cégmódosítás közé tartozik, ha a cégünk nevét változtatjuk meg. Ide tartozik a jegyzett tőke emelése, jegyzett tőke csökkentése. Az átalakulás, pl. szétválás, egyesülés, kiválás. Végezetül ha a cégformánk megváltozik ha korlátolt felelősségű társaságból egyszemélyes társaság lesz.

Most pedig vegyük át azt, amikor a létesítő okiratot módosítjuk a cégmódosítás témakörében maradva.

Az információmat az új Ptk-ból merítettem. Sok változást a cégmódosításban nem fedezhetünk fel 2014 március 15-e óta. Megmaradt a régi szabályozás, hogy a létesítő okiratok (társasági szerződés, alapszabály vagy alapító okirat) két módon változhat, módosulhat. A két technika a következő. Egyik a módosító szerződés, a másik pedig a legfőbb szerv, természetesen a megfelelő többségével, az előre meghatározott módon meghozott határozatával. Mind a két módszer tökéletes ahhoz, hogyha szeretnénk megváltoztatni a létesítő okiratot. Akár az első akár a második módszer alkalmazható nyugodtan. A cégmódosítás során a változásokkal egybe foglalt létesítő okiratot kell az illetékes cégbírósághoz benyújtani.

Ha esetleg nem lenne szükség a létesítő okirat módosítására ( ez akkor fordulhat elő például ha üzletrészt ruháznak át vagy netalántán vezető tisztségviselőt lecserélik) akkor, természetesen nincsen szükség arra, hogy csatolják az egységes szerkezetű okiratot a cégmódosításhoz.

Cégmódosítás témakörében hallhatták már a cégkivonat kifejezést- ám, hogy pontosan mit is takar a szó azt ebből a cikkből megtudhatják. Illetve cikkembe foglalom még azt is, hogy mit tartalmaz egyáltalán a cégkivonat milyen adatok szükségesek hozzá.

A cégkivonat egy olyan hiteles dokumentum, ami tartalmazza a cég legfontosabb adatait és azoknak a változásait. Így cégmódosítás esetén az újabb adatok is természetesen ide lesznek bejegyezve.

Ezek az adatok a következők

A cég neve, székhelye, adószáma, a cégjegyzékszám, a cég alapításának időpontja, jegyzett tőkéje, a cég tevékenységi köre és a képviseletre jogosultak adatai. A cégnyilvántartásnak ezeken kívül több fontos melléklete is van, amelyeket a cégkivonat nem tartalmaz. Ilyen lehet például a cég alapító okirata. Ezen kívül a cégnyilvántartás részét képezik még továbbá az olyan iratok, amelyek nem igazolnak semmilyen fennálló helyzetet, de a hitelezők és az ügyfelek számára ezek az iratok fontos kiindulási pontok. Ilyen irat lehet például a cég éves beszámolója. 

Mikor is van szükség a cégkivonatra?

Befektetőként ez a legbiztosabb mód az üzletfelünk leellenőrzésére, de a hivatalos ügyek intézése esetén is kapóra jöhetnek, például hitelfelvételnél. (Így a cégmódosítás esetén is külön ügyelni kell arra, hogy minden fontos változott adat a cégmódosítás során ide be legyen jegyezve.) Ilyen hivatali ügyintézésnél a 30 napnál régebbi kivonatokat nem fogadják el.

Ha cégmódosítás, akkor kötelező megemlítenünk milyen formaváltozásokon mehet keresztül cégünk. A társasági formaváltásnak számít az, ha a gazdasági társaság jogutódlással más, az addigitól eltér formát választ. Ide tartozik az egyesülés, összeolvadás, beolvadás. szétválás, különválás illetve a kiválás. Vegyük tehát sorra egyesével az előbb felsorolt formaváltásokat. Igyekszem a legfontosabb információkkal szolgálni a cégmódosítás támakörépben, remélem hasznos lesz az Ön számára is.

•   Egyesülés:

Ebben az esetben minimum két, de több társaság is egyesülhet a végeredményként egyetlen egy jogutód fog létrejönni. Egyesülésen belül összesen 2 változatot különböztet meg a törvény méghozzá az egyik az összeolvadás a másik pedig a beolvadás.

Összeolvadás:

Összeolvadáskor valamennyi jogelőd megszűnik és egy teljesen új jogutód fog keletkezni. Amikor az összeolvadással megszűnő  társaságok cégjegyzékből való törlése során a megszűnő társaságok cégjegyzékében a jogutód társaság feltüntetésre kerül.

Beolvadás:

A beolvadásos egyesülésnél nem fog megszűnni a jogelődünk. Mivel a résztvevő társaság egyike megmarad az eredeti formájában, ám magában foglalja a beolvadó társaságot vagy társaságokat. Az átvevő társaság esetében  egy változásbejegyzés következik be amely tartalmazni fogja azt, hogy mely társaságok olvadtak be az átvevő társaságba.

• Szétválás:

Cégmódosítás lehetséges szétválás következtében is. A gazdasági társaságok esetében a szétválásnál a társaság tagjai  a társasági vagyon egy részével két vagy akár több jogutód társaságra oszlanak fel a gazdasági törvény értelmében. Először egyetlen jogelőd van majd az eljárás végeztével több jogutód keletkezik. Ebben az esetben egyetlen társaságból több társaság lesz majd a folyamat végén. Az összeolvadáshoz hasonlóan a szétválásnak és két lehetséges alfaja van, méghozzá a különválás illetve a kiválás.

Különválás:

A különválás az ellentétpárja az összeolvadásnak. Ebben az esetben ugyanis a szétváló jogelőd cégjegyzéki törlése következik be. Az új jogutódok cégjegyzékébe is bejegyzik, hogy szétválással keletkeztek továbbá mely társaságokból jöttek létre.

Kiválás:

Cégmódosítás utolsó formája a kiválás. Az előzőhez hasonlóan a kiválás a beolvadás ellenkező megfelelője. Ebben az esetben a kiinduló társaság változatlan társasági formában fog fenn maradni, a cégjegyzékben azonban a belőle keletkező jogutód társaságokon túl fel kell tüntetni mindazon cégjegyzéki változásokat, amelyek az átalakulás alatt bekövetkeztek.

Sok helyütt lehetett arról olvasni, hogy ha valaki az úk Ptk. hatálybalépése, - azaz 2014. március 15-e után cégmódosítás keretei között társasági szerződést módosít, és azt beadja a cégbíróságra, akkor azt csak úgy fogadják el, ha azt hatályosítják az új Ptk-hoz, azaz pl. kft-k esetében felemelik a törzstőkét 3 millió forintra - ha kevesebb persze.

Nem muszáj felemelni a törzstőkét 3 millió forintra a társasági szerződés módosításánál.

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának állásfoglalása értelmében meglévő cégek esetében 2016. március 15-ig meg kell emelni a törzstőkét, azonban nem feltétlenül az új Ptk. hatálybalépését követő első cégmódosítás alkalmával!

Amennyiben a cég a cégmódosítás alkalmával nem helyezi magát alá az új Ptk-nak, úgy rá a régi Gt. szabályai irányadóak, azaz nem kell kötelezően megemelnie a törzstőkét 3.000.000 Ft-ra.

Tehát nyugodtan módosíthatja például cég a székhelyét, telephelyét a tulajdonosi viszonyokat, 2016. március 15-ig van ideje a törzstőkét megemelni. 

Ez a hír sok kft-tulajdonos, ügyvezető válláról leveszi a nyomasztó terhet, érezhetően visszaesett az új Ptk. hatálybalépése utáni cégmódosítások száma Magyarországon...