(új) INGYEN cégmódosítás + székhelyszolgáltatás

Most egy kicsit részletesebben foglalkozunk azzal, hogy kinevezhetjük –e a kültagot a cégmódosítás során vezető tisztségviselőnek.

Sokakat izgat most ez a téma, amelyet nem mindenki tudhat, de szerencsére kaptunk egy elég hiteles forrásból, egy nagyon jó álláspontot.

Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja alapján, a cégalapítás vagy a cégmódosítás során nyugodtan választhatjuk a betéti társaság kültagját ügyvezetőnek.

Ami miatt azt gondolhatjuk, hogy nem lehet, az a Ptk. azon rendelkezése alapján lehet, amely kimondja, hogy az operatív feladatokat, és a társaság üzleti tevékenységét, a beltag irányítja.

Ezzel a rendelkezésével a Polgári Törvénykönyv a betéti társaságokat illetően egy általános modellt állapít meg.

Ezt a modellt megtöri a Ptk. egy másik rendelkezése, amely egy általános rendelkezés a gazdasági társaságokra nézve.

Ebben ugyanis deklarálásra kerül az, hogy minden gazdasági társaság, a szervezeti és működési szabályát illetően szerződési szabadsággal rendelkezik.

Ettől a mondattól válik diszpozitívvá az egész általános modell a betéti társaságokat illetően.

Így tehát, nyugodtan megtehetjük a kültagot ügyvezetőnek, nem törvénytelen egyáltalán.

Viszont arra nagyon figyeljünk, hogy a kültagnak nincsenek helytállási kötelezettségei, így bármilyen döntést hoz, annak az anyagi következményeit a beltag fogja viselni.

Nem csak a cégmódosítás, de egy alapítás során is bátran kinevezhetjük a kültagot ügyvezetőnek. Sőt, van olyan eset, amikor nem az alapítás vagy cégmódosítás végeredménye, mert vannak olyan helyzetek, amikor kötelező a kültagot megtenni ügyvezetőnek.

Az előző bejegyzést ott hagytam abba, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényre lehet hivatkozni, de a benne szereplő dolgokra pontosan és részletesen már nem.

A kötelező cégmódosítás egyenlőre csak a Bt és a Kkt esetében esedékes ebben az évben. A többi jogi személy, majd egy év múlva ilyenkor kerül sorra.

Amire figyelni kell, hogy eltér-e vagy sem, azok a következők:

- Helytállási kötelezettség harmadik személlyel szemben. Nem lehet a Ptk-tól eltérő a megállapodás.

- Ptk. rendelkezésével ellentétes az, hogy olyan legyen ügyvezető, aki nem tagja a társaságnak.

- Az a személy, aki örökösként válik taggá, nem kötelezhető a vagyoni hozzájárulásra.

- A létesítő okiratban szereplő rendelkezés, amely megfosztja a társaság tagját a szavazati jogától, SEMMIS.

- Abban az esetben, hogyha a társasági jogviszony megszűnik, akkor elszámolási kötelezettség van. Az ezzel ellentétes bármilyen rendelkezés (kizárás, korlátozás vagy hátrányosabb helyzetet teremt, mint, amit a Ptk. megenged), szintén SEMMIS.

Mindezek megmutatják, hogy milyen jellegű részekre, rendelkezésekre kell odafigyelnünk, amikor megtesszük az összehasonlítást a hatályos Ptk., és a jelenlegi létesítő okirat között.

Ügyeljünk arra, hogy a megvizsgálásnak meg kell történnie március 15-ig, a cégmódosítás beadásának, pedig április 15-ig.

Több, mint 100 ezer cég, létesítő okiratának kötelező cégmódosítása fog sorra kerülni az elkövetkezendő időkben, tehát egyszerűbb és biztonságosabb, minél hamarabb átnézni és benyújtani a Bt alapítás és Kkt alapítás során meghozott létesítő okirati rendelkezések cégmódosítását.

Bátran vegyék igénybe az ügyvédi munkát, ezen nem érdemes spórolni, hiszen így nyilván gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb is lesz. Ha cégalapítás folyik, akkor természetesen csak a hatályos jogszabályok alapján hozzák meg az okirati rendelkezéseket.