Köszöntök mindenkit a mai cégmódosítás bejegyzés alkalmával is!
A megbízatási időt kezdtük el a múlt alkalommal, amit a mai napon folytatok is.
Tehát megbeszéltük, hogy az ügyvezető megbízatási idejének a meghatározására kettő lehetőség áll rendelkezésére a cégeknek.
Az első, amit a múlt alkalommal részleteztem, a meghatározott időre szóló volt. Amit a mai alkalommal bővebben kifejtek, az a meghatározatlan ideig tartó megbízatás lesz.
A meghatározatlan idő azt jelenti, hogy tulajdonképpen a létesítő okiratba ez az egy szó kerül beírásra: „meghatározatlan ideig”.
Innentől kezdve nem kell amiatt aggodalmaskodni, hogy lassan lejár az ügyvezető megbízatásának ideje, és kell a cégmódosítás, mert ettől nem kell tartani.
Az ügyvezető megbízatása ebben az esetben nem szűnhet meg az idő lejárta miatt. A megbízatása ilyen esetben a törvényben meghatározott leváltás esetei miatt történhet meg.
Tartsanak velem a következő cégmódosítás cikk alkalmával is, ahol továbbra is az ügyvezetőről lesz szó.
Cégmódosítás – Ügyvezető megbízatási ideje 2.
Cégmódosítás – Ügyvezető megbízatási ideje
Sokan kérdezik egy, egy cégalapítás vagy esetleg, a mi esetünkben cégmódosítás során, hogy mennyi időre lehet kinevezni a gazdasági társaság ügyvezetőjét.
Emiatt érdemesnek tartom, hogy beszéljünk arról, hogy hogyan is nézhet ki a megbízatási idő.
Amikor az ügyvezetőhöz érnek a létesítő okiratban, akkor kettő féle lehetőségük van arra, hogy megadják, hogy előre láthatólag mennyi ideig szeretnének együtt dolgozni az érintett személlyel.
Az egyik eset az határozott időre szólhat.
Mit jelent a határozott idő?
Azt jelenti, hogy meg kell adni előre egy olyan időintervallumot, amelyben biztos, hogy az adott személy, az ügyvezetői körét betartva fog eljárni a társaság érdekeit illetően.
Általában ez az idő öt év szokott lenni.
Ez egy olyan szép „kerek” számnak mondható, hogy nem túl hamar jár le, és nem is túl sokáig tart a megbízatása.
Természetesen, hogy ha lejár az adott évek száma, akkor a cégmódosítás során meg lehet hosszabbítatni vagy, akár egy másik személyt is választhatnak.
A következő cégmódosítás bejegyzésben megtudhatják, hogy melyik a másik lehetőség a megbízatási időre.
Cégmódosítás – Központi ügyintézés: mi ez? 5.
Cégmódosítás mai bejegyzésében lezárásra kerül a központi ügyintézés és a székhely kettősének a dilemmája.
Szerencsére rendkívül sok fontos információt sikerült részletesen átnéznünk.
Az előző bejegyzést az a záró gondolattal fejeztem be, hogy tulajdonképpen a központi ügyintézés helyén egy fajta „belső” jellegű munka zajlik a társaság részéről.
Hogy pontosan mit is jelent ez, arra a mai napon megadom a vlaszt.
Nem jelent mást, mint, hogy itt adminisztratív tevékenységet folytatnak inkább.
A gazdasági társaságnak a menedzsmentje itt van, itt hozzák meg a társaság működésével kapcsolatos döntéseket, innen irányítják a többi irodát, hogy ha nagyobb kiterjedésű cégről van szó.
Tulajdonképpen itt fogadnak minden üzleti partnert.
Viszont!
Itt nem történhet semmi olyan dolog, amely a létesítő okiratba beírt tevékenységekhez lenne köthető.
Tehát, itt nem végzi a szerződésben megadott tevékenységet a társaság.
Ahogyan azt szintén említettem már, ne akarják a cégmódosítás módszerét választani abból a célból, hogy tudatják a hivatalos helyekkel, hogy a székhely és központi ügyintézés kettő helyen van.
Ezzel tehát be is fejeztük ezt a témát.
Nagyon sok hasznos információt tudtak meg, amelyet remélem, hogy sikerül majd a javukra fordítani.
Még egy apróságot!
NAV, akár büntethet is, hogy nem tudatják velük a cégük központi ügyintézésnek a helyét.
Cégmódosítás – Központi ügyintézés: mi ez? 4.
Nagyon sok mindent sikerült az elmúlt cikkek alapján megbeszélni a központi ügyintézésről.
Nézzük is át röviden.
Először is tudjuk, hogy lehetséges az, hogy a székhely, és a központi ügyintézés két helyen legyen, annak ellenére, hogy alapszabályként egy és ugyanazon dolgot foglalja magába, és helyet jelenti.
A társaság alapítása során, van arra lehetőség, hogy beleírják a létesítő okiratba, hogy hol található ez a kettő hely, az eltérésük esetén.
Természetesen a szerződésminta a legegyszerűbb ebben az esettben, mert ott szépen megvan a helye annak, hogy milyen adatot kell megadni.
A második, hogy muszáj legalább a NAV –nak tudnia róla.
A cégbíróság számára irreleváns tény, hogy megegyezik –e a székhellyel vagy sem, de a NAV –nak mindenképpen tudnia kell róla.
Mi történik ezen a helyen?
Tulajdonképpen itt mondhatni belső munkát végezni azok, akik ezen a helyen dolgoznak.
Mit jelent az, hogy belső munka?
Erre a kérdésre a választ a következő, és egyben utolsó olyan cégmódosítás cikkben írom le, amely ezzel a témával foglalkozik.
Ne hagyják ki!
Cégmódosítás – Központi ügyintézés: mi ez? 3.
Üdvözlök mindenkit a mai cégmódosítás, székhely, központi ügyintézés cikk során is!
A múlt alkalommal már elkezdtem szemléltetni azt, hogy hogyan is lehet bejelenteni a központi ügyintézés helyét, hogy ha eltér.
Ez bizony nem más, mint amit már említettem, a létesítő okiratba történő bejegyzés.
Erről írtam hosszabban, hogy a szerződésmintában már eleve találnak rá megfelelő részt is, ahol be tudják írni.
A második lehetőségről írok ma bővebben.
Azt is szintén említettem, hogy az adóhatóságnak tudnia kell róla.
A NAV az egyetlen olyan hivatal, ahol mindenképpen, ha törik, ha szakad, tudniuk kell arról, hogy a székhely, és a központi ügyintézés eltér, kettő helyen található meg, és mi az a kettő pontos cím.
Be kell jelenteni a NAV –nál.
Ehhez természetesen fel kell keresni az adóhatóságot, és érdeklődjék meg, hogy hogyan tudják ezt megeteni.
A cégbíróság számára a fent említett kettőnek az eltérő címe nem releváns, őket nem érdekli.
A cégbírósághoz külön nem kell bejelenteni.
Emiatt ne jusson az az eszükbe, hogy cégmódosítás során a létesítő okirat erre vonatkozó, esetlegesen üres részét kitöltik. Felesleges energia, és pénz kidobás.
Mára ennyit a központi ügyintézésről a cégmódosítás keretein belül.
Ha meg szeretnék tudni, hogy mi is pontosan ez a hely, mire szolgál, akkor tartsanak velem a következő cikk alkalmával is.
Utolsó kommentek